image1 image1 image1 image1 image1

Meddig terjed a számlabefogadó felelőssége? - avagy a Tóth-ügy

Az Európai Bíróság újabb „áfa-levonási” ügyben hozott ítéletet, amelyben immár többedik alkalommal illette kritikával a magyar adóhatóság azon gyakorlatát, hogy az áfa-levonási jog megtagadása révén a számlabefogadót szankcionálja a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt.

Tovább...

NAV perek várhatóak

Az ma már nem újdonság, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fellép azokkal a cégvezetőkkel szemben, akik jelentős adótartozást hátrahagyva kívánnák megszüntetni vállalkozásukat. Az újdonság az, hogy sem a strómanok, sem – a háttérben meghúzódó, a céget tényleges irányító – ún. árnyékvezetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást.
 
 
Az adóhatóság által indított perben a Fővárosi Ítélőtábla, hivatkozva a Kúria eseti döntésére először mondta ki, hogy egy felszámolás során megszűnő cég névleges (stróman) vezetője és árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért.

A konkrét esetben a vezetők – a cég adótartozásának és más szabályosan működő vállalkozás felé fennálló tartozásának kifizetése helyett – egy megkérdőjelezhető valóságtartalmú kölcsönszerződéssel  „menekítettek volna ki” jelentős összeget a cégből.

Tovább...

Változó kézbesítési szabályok
 
2013. január 1-jével jelentősen átalakulnak a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések. A kézbesítés akkor is szabályos lesz, ha nem történt meg - a címzettnek kell bizonyítania, hogy nem kapta meg. Internetre kerülnek a címzett adatai.
 
A hivatalos irat a postai úton való kézbesítés sikertelensége esetén több okból kifolyólag érkezhet vissza az adóhatósághoz, melyek közül a törvény kizárólag a „nem kereste”, „átvételt megtagadta”,„levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen” és a „címzett ismeretlen helyre költözött” eseteket rendezte.
 
A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm.rendelet szerint „az egyetemes postai szolgáltató a kézbesítés eredménytelenségének az (5)bekezdésben, illetve a (7)-(8) bekezdésekben meghatározott okokon kívüli egyéb okairól is tájékoztatja a feladót, a tértivevényre történő rövid feljegyzésével.” A Korm. rendelet a kézbesítés eredménytelenségére hivatkozva alkalmazza a hivatalos irat visszaküldésére vonatkozó szabályokat. A kézbesítés eredménytelenségének fogalmába azonban beletartoznak a posta által használt „címzett ismeretlen helyre költözött”, a „címzett ismeretlen”, „címzett elköltözött” és „cím elégtelen” kifejezések is.
 
Ennek alapján a módosítás általános szabályként határozza meg, hogy az adózó részére szabályosan kézbesített adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza. 
 
A módosítás a fentiekben bemutatott általános szabályhoz képest speciális rendelkezésként szabályozza, hogy a szabályszerűen feladott adóhatósági iratot a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza azt az adóhatóságnak.
 
A vonatkozó rendelkezések szerint az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie az adózót, ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a kézbesítési vélelem beálltáról az állami adóhatóságnak elektronikus úton értesítést kell küldenie. 
 
Ezen új szabályok alapján jogkövetést támogató intézkedésként kerül bevezetésre a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatoknak az adóhatóság internetes honlapján történő közzététele, valamint az ügyfélkapun keresztül való értesítés. A korábban hatályos rendelkezések szerint a kézbesítési vélelem beálltáról ugyanis az adózó nem rendelkezett információval, aminek következtében előfordulhatott, hogy olyan lényeges adóhatósági irat kézbesítéséről nem szerzett tudomást, vagy olyan adóhatósági eljárás indult el, amely jelentősen befolyásolta jogait, kötelezettségeit. A fentiek orvoslása érdekében a módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról honlapján tájékoztassa azt az adózót, aki részére a kiküldött adhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem beállt.
 
A kézbesítési vélelem beálltát követően – kivéve, ha a kézbesítési vélelem a küldemény átvételének megtagadása miatt állt be – az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzését követően az internetes honlapján 15 nap időtartamra közzéteszi:
a címzett természetes személy adózó adóazonosító jelét, más adózó adószámát,
a kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat ügyiratszámát,
az internetes honlapján történő közzététel időpontját és
azt a telefonszámot, amelyen az adózó a kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat átvétele tekintetében tájékozódhat.
 
Ahogy látható, a közzététel alól kivételt képez az az esetkör, amikor a címzett megtagadta a részére kiküldött adóhatósági irat átvételét. E rendelkezés indoka, hogy az adózó értesült arról, hogy az állami adóhatóság részére iratot küldött, és saját felelősségi körében döntött arról, hogy az adóhatósági irat tartalmát nem kívánja megismerni.
 
Az állami adóhatóság internetes honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül az adózó kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszthet elő akkor is, ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő már eltelt, vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.
 
Az állami adóhatóság a honlapon való közzététellel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az előzőekben felsorolt adatokról
a) a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel (ügyfélkapuval) rendelkező adózót,
b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerint képviseletre jogosult, ügyfélkapuval rendelkező személyt,
c) az adózónak a kézbesítési vélelemmel érintett ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját.
 
A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére vonatkozó határidők azonban ebben az esetben is az állami adóhatóság internetes honlapján való közzétételre irányadó szabályok szerint alakulnak.
 
A törvénymódosítás új rendelkezést vezet be a személyes átadás tekintetében is, miszerint az adóhatósági iratot a személyes átadásának megkísérlése napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult meghatalmazottja az átvételt megtagadta. E rendelkezés bevezetésével egyértelműen meghatározásra kerül az az esetkör, amikor az adózó az adóhatósági irat átvételét a személyes kézbesítés során tagadja meg. A módosítás ezzel a rendelkezéssel azonos megítélés alá vonja az adóhatósági irat postai és a személyes átadása során annak megtagadására, illetve az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekre vonatkozó szabályozást.
 

Tovább...

2018  Express Profit Könyvelőiroda