image1 image1 image1 image1 image1

Számlázás ésszerű időn belül

010Az áfa törvény 159.§ -a szerint a eltérő törvényi előírás hiányában minden adóalany köteles az általa nyújtott szolgáltatásról illetve értékesített termékről számlát kibocsájtani. Hogy mikor? Ezt a kérdést az Áfa tv 163. § -a az alábbiak szerint rendezi:

(1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

a) a teljesítésig,

b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,

b) az a) pont alá nem tartózó olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,

c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent.

A számlát tehát főszabály szerint az ügylet – Áfa tv. szerinti – teljesítéséig előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani.

Az ésszerű idő meghatározása Áfa tv-ben a következők szerint történik:

1. az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő ellenérték megtérítés esetén a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani, feltéve, hogy

- a termékértékesítés nem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés

- a szolgáltatásnyújtás nem felel meg a 6. pontban foglaltaknak.

2. az olyan előlegről – amelynek összege nem a 6. pontban foglaltak szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékébe számítható be és – amelynek a megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a számlát szintén haladéktalanul ki kell bocsátani.

3. az olyan a termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetében, amelyek tekintetében az ellenérték megtérítése nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) ki kell bocsátani.

4. az olyan előlegről, amelyet nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítenek meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát az előleg jóváírásától számított 15 napon belül ki kell bocsátani.

5. a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

6. az olyan szolgáltatásról, amely az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján másik tagállamban teljesül, és amely után az adófizetési kötelezettség a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

A számlaadási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei:

Az Art 172. § (1) bekezdésében meghatározott általános mulasztási bírság mértékkel szemben, mely magánszemélyek esetén 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedhet, kiemelt azaz 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható bármely adózó, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja. A NAV bírságolási gyakorlatára vonatkozóan érdemes felidézni a 3015/2012. NAV útmutató előírásait,mely szerint az adóhatósági bírság alkalmazására csak a teljesen feltárt és kétséget kizáróan bizonyított tényállás alapján kerülhet sor. A bizonyítás a bírságot megállapító adóhatóság feladata. Az adóhatóság eljárása során minden esetben köteles az adózó javára szóló körülményeket, bizonyítékokat is feltárni, és döntése során figyelembe venni. Alapvető elvárás a bírság kiszabása során, hogy az adózó javára, illetve terhére értékelhető körülmények minden adózó esetében azonos súllyal kerüljenek figyelembe vételre.

Egyes mulasztások esetében, melyek különösen sértik a költségvetési érdekeket és az adóelkerülés legközvetlenebb módjait valósítják meg – tekintve, hogy az Art. is kiemelten kezeli e mulasztásokat indokolt a szigorúbb szankcionálás. Ilyennek kell tekinteni többek között a számla-, egyszerűsített számla-, vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztását. A kiemelt adózási érdeksérelemre tekintettel meg, már első alkalommal elkövetett jogsértés esetén is a akár a törvényben előírt bírság maximuma is kiszabható. (Pl. az adózó folyamatos működés során jogszabályban előírt kötelezettsége ellenére még pénztárgéppel sem rendelkezik, nagy összegről mulasztja el a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség teljesítését) A bírság maximális összegben való kiszabásának indokait az adóhatóságnak részletesen ismertetni kell a határozatban.

A számlaadóval szemben kilátásba helyezett szigorú szankció nem érinti a számlabefogadókat. Tekintve, hogy a késedelmesen kibocsátás nem érinti a számla hitelességét, nem korlátozza a számlabefogadó áfa levonási jogát.

2018  Express Profit Könyvelőiroda